Az első gyerekbetegség, és az első anyukabetegség...

Az nem ér, hogy nem is tudtunk róla, amikor éppen történt... Bálint lázas lett, de aztán kapott kúpot, aludt, felkelt, vigyorgott (lásd mellékelt ábra), aztán megint nyűgös lett, megint lázas, megint aludt, és a hőmérséklete, valamint ezzel párhuzamosan a kedélyállapota így hullámvasutazott három napon át, de amúgy semmi. Se nátha, se köhögés, semmi különös. Még az ügyeletre is lekirándultunk vele a szakadó esőben vasárnap, de a dokinéni se talált semmit. Biztos a foga. Francis ugyan mondta, hogy Áronnak a múlt héten volt egy három napos láz néven ismert (hogy lehet, hogy sose hallottam róla?) fertőző gyermekbetegsége, de annak az a vége, hogy a gyereket elborítják a piros kiütések. Negyedik napon Bálintnál is megszűnt a láz, de kiütések sehol. Viszont fogak se. Pedig még egy hajnali nyöszörgős ébredés is becsúszott, ami nálunk szerencsére ritkaság. Ötödik nap szintén semmi, de mindegy, kezdtünk fellélegezni, mert visszakaptuk a vigyorgó és lelkesen sikongató (a'jja') gyermekünket. Na de a négyórai masszázs után, a felöltözésnél alig akartam hinni a szememnek: csupa piros pötty a hasa és a háta, egy gombostűt is alig lehetett volna leejteni a pöttyök közé. Büszkén hívtam fel Gergőt: megcsináltuk, nekünk is megvolt az első gyerekbetegség, nemhiába weekendeztünk két hete együtt Francisékkal, juhhé és hurrá! Alig vártam, hogy hazaérjen, és megmutathassam neki a pöttyöket. De az esti alvásából ébredő gyerek okozta a legnagyobb meglepetést: pöttyök sehol! ?? Na ez meg hogy lehet? Tényleg ekkora csodaszer ez a pránamasszázs, hogy még a kiütéseket is kimasszírozza a bébiből? Nem tudom mi lehetett, de szerencsére reggelre - egyik ámulat a másik után - visszakaptuk a pöttyeinket. Huhh. Nagyon megkönnyebbülés, hogy bebizonyíthattam Gergőnek, hogy nem csak a szemem káprázott, és ma már teljes valójában kiélvezhettük ezt a szerzeményt. Olyannyira, hogy a kórházi kontrollt is le kellett mondani, hogy ne fertőzzük össze az összes bébit, aki a gyógytornász kezei közé kerül még aznap...

Szerencsére a pöttyök a betegség végét jelzik, és Bálint már teljesen jól van. Nagyon fura volt megtapasztalni ezt a pár napot. Nem szoktunk mi sírós bébihez, és fura, hogy az ember ennyire nem tudja, mit is kezdhetne vele, hogy jobb legyen (semmit...), és hogy mennyire magával húz, frusztrál, elfáraszt a tehetetlenség. Mindez párosult azzal, hogy sikerült éppen az egyik hosszúra nyúlt lázas alvás alatt elvetődnöm az áprilisi babavárók egykori fórumára (amit nem látogatok, mióta itthon vagyunk, mert sose mertem úgy ideülni a gép elé, hogy elvesszek az ide-oda kattintgatásban), és találtam egy csomó kis videót az áprilisi babákról. Teljesen ledöbbentem, másznak, ülnek, állnak, jó hogy nem járnak a 6 hónapos babák. Vagy legalábbis azok, akikről a büszke mamák a videókat felrakták. És bár tudom, hogy minden baba teljesen más ütemben fejlődik, mégis úgy megijesztettek ezek a videók. Kellett egy nap, és néhány biztató, "ugyan, az enyém sem" típusú hozzászólás másoktól, hogy megnyugodjak. Most pedig akkor is ide fogom másolni, hogy a szuper könyvem szerint miket kell tudnia egy hathónapos gyereknek, mert az nálunk is mind megvan, és punktum!

3-6 hónapos korig:
- háton fekvésből oldalra fordul
- ülésbe húzva fejét a test vonalában tartja
- hason fekve testsúlyát kinyújtott karján tartja
- hason fekve súlyát karján tartva játék után nyúl
- hason fekvésből hátára fordul
- háton fekvésből hasára fordul

6-9 hónapos korig:
- hason fekvésben kúszó helyzetbe kerül
- hason fekve körben megfordul
- hason fekve négykázláb helyzetbe vált, hintázik
- hason fekve előre kúszik, karjával húzza magát
- mászik.

Ennyi, ez a házi feladat ezekre a hónapokra, az összes többi dolog ráér 9-12 hónapos kor közöttig... Szóval, most én mondom magamnak: no para.